• 1. Isten megteremti a világot
• 2. Isten családja
• 3. Rosszból jó
• 4. Mózes
• 5. Isten népe
• 6. Isten hősei
• 7. Istenhez tartozó nemzet
• 8. Baj van!
• 9. Énekek és mondások
• 10. Isten hírnökei

• 11. Jézus, Isten Fia
• 12. Ezt mondta Jézus
• 13. Ezt tette Jézus
• 14. Isten csodás terve
• 15. Az első keresztyének
• 16. A jó hír mindenkié
• 17. Istenhez tartozni
• 18. Isten szerint élni
  • 86. A gyülekezet vezetése
  • 87. Istenhez tartozás
  • 88. Istenért munkálkodni
  • 89. Isten Szava
  • 90. Készen állni
• 19. Jézus követése
• 20. Istennel, örökké

18. állomás: Isten szerint élni

Volt már olyan, hogy úgy érezted, más vagy, mint a barátaid? Mitől érezted ezt?
Rossz érzés volt? Vagy nem zavart?

Hogyan kezelted, hogy más vagy, mint ők?

Ez történt eddig…

Pált Rómában letartóztatták, és börtönbe vetették. Hiányzott neki Timóteus, ezért levelet írt „fiának”. Pál ismerte Timóteus édesanyját és nagymamáját, akik mindketten Jézus követői voltak, és már gyermekkorától kezdve Istenről tanították Timóteust.
Pál tudta, hogy Istenért munkálkodni sokszor nehéz. Most erre készíti fel Timóteust is, beleértve az üldözéseket. A Jézus személyéről és megváltó munkájáról szóló alapvető tények megismétlésével bátorítja Timóteust.

2Timóteus 2,14-26

Ezekre emlékeztesd, és az Isten színe előtt bizonyságot téve kérd őket: ne folytassanak haszontalan szóharcot a hallgatók romlására. Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét. A szentségtörő, üres fecsegők elől pedig térj ki, mert egyre messzebb mennek az istentelenségben, és szavuk úgy terjed, mint a rákos fekély. Közülük való Hümenaiosz és Filétosz, akik az igazság kérdésében eltévelyedtek, amikor azt mondják, hogy a feltámadás már megtörtént, és ezzel feldúlják egyesek hitét. Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelynek a pecsétje ez: „Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!” Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is; amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas. Az ifjúkori kívánságot pedig kerüld! Törekedj viszont az igazságra, a hitre, a szeretetre, a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat. Az ostoba és éretlen vitatkozások elől térj ki, tudva, hogy ezek viszálykodást szülnek. De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes, aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket, hátha az Isten megadja nekik egyszer, hogy megtérve megismerjék az igazságot, és felocsúdjanak az ördög csapdájából, aki foglyul ejtette őket, hogy akaratát teljesítsék.

Mi történt ezután?

A keresztyének arra vártak, hogy Jézus visszatérjen a Földre, minden gonoszságnak véget vessen, és új teremtést hozzon. Hogy készek legyenek erre, igyekeztek a többiektől különbözően élni – Istennek tetszően, még ha másokat nem is érdekelt Isten üzenete. Ez nem volt könnyű számukra.

Beszélgess Istennel!

„Köszönöm, Istenem, hogy csodálatos dolgokat készítesz el azoknak, akik elkötelezik magukat Melletted! Köszönöm, hogy még a bukásaink közepette is kitartasz mellettünk.”

Beszélgessetek!

Timothy és édesanyja, Kristel együtt olvasták ezt a történetet.

Timothy 9 éves, és Amerikában él.
Timothy tudni szerette volna, mit jelent a 17. versben található „rákos fekély” kifejezés.

Kristel így válaszolt neki: „Az értelmező szótár szerint a rákfekély jelentése ’egy adott testrészben a vérellátás akadályozásának vagy lelassulásának köszönhető szövetbomlás, melynek okozója lehet sérülés vagy betegség’.
Pál ezzel a hamis tanításokra figyelmezteti Timóteust, mely terjed, bomlaszt, rombol, és rothasztja a gyülekezetet. Ebben a részben arról olvasunk, hogy Hümenaiosz és Filétosz azt állították, hogy Jézus valójában sosem támadt fel. Tudjuk, hogy ez hazugság. A hamis tanítók miatt némelyek kételkedhetnek Jézus igazságában.

Pál ezután arra buzdítja a hívőket, hogy tartózkodjanak az olyan dolgoktól, amelyek elterelik gondolataikat az Úrról: a haszontalan szóharcoktól (14. vers); az üres fecsegésektől (16. vers); az ifjúkori (gonosz) kívánságoktól (22. vers); az ostoba és értelmetlen vitatkozásoktól (23. vers); a veszekedésektől (24. vers). Ezek helyett törekedjenek a hitre, az isteni szeretetre és a békességre (22. vers).]
A rákos fekély egyszerűn undorító! Ilyennek kell látnunk a bűnt is!”

Te mit mondanál?

Oszd meg másokkal, milyen kérdéseid támadtak a Bibliai Kalandtúra olvasása során, és milyen válaszokat találtál rájuk!! Ha nem találtál választ, írj nekünk az info@szentirasszovetseg.net emailcímre, és igyekszünk válaszolni!

Próbáld ki!

Gondolj egy ismerősödre, aki „Istennek dolgozik”! Lehet valaki a gyülekezetedből vagy iskoládból, vagy egy másik országban tevékenykedő misszionárius, vagy akár a Túravezetőd. Talán Timóteushoz hasonlóan gyülekezetet vezet, vagy olyan, mint Lóisz és Euniké, Timóteus édesanyja és nagyanyja, akik már gyermekkorában Jézusról beszéltek Timóteusnak. Lehet, hogy mindenkinek Jézusról tanít, vagy különböző alkalmakon gitározik, vagy kitakarítja az épületet az összejövetelek után; Istennek rengetegféle ember dolgozhat rengetegféle módon.
Amikor legközelebb találkozol vele/velük, köszönd meg neki(k), hogy Istenért munkálkodnak.