Túravezetés

7. állomás: Istenhez tartozó nemzet

GONDOLJ BELE: mit üzen ma ez az állomás

Gyermekek és felnőttek egyformán mondják néha: „Ez a gond túl NAGY számomra!“

Vannak, és még lesznek is nagy kihívások az életünkben. A 7. állomás történetei emlékeztetnek minket, amikor mi is „óriásokkal” kerülünk szembe, hogy:

• Isten ismer és törődik minden olyan helyzettel, amibe belekerülhetsz.

• Annak ellenére, hogy e világban jelen van a romlottság és a gonoszság, Isten sokkal hatalmasabb. A gonoszság erői elleni harc eldőlt, amikor Jézus győzelmet aratott a kereszten és feltámadt. Ennek ellenére, amíg Jézus vissza nem tér, a harc folytatódik, de Isten oldalán a győztes oldalon állhatunk.

• Az, hogy Istenben bízunk, nem jelenti, hogy sosem fogunk félni. Az imádság egy hatalmas eszköz arra, hogy elmondjuk Istennek, mit érzünk, és kérjük Őt, hogy avatkozzon be életünk eseményeibe.

A 7. állomás történetei megmutatják, hogyan védte meg Isten választott királyát. Saul repülő lándzsáitól kezdve, az országon keresztüli menekülésen át Isten ott volt Dáviddal. Saul tartós és kegyetlen támadásai ellenére Dávid elkötelezetten követte Isten akaratát, és nem ártott Isten kiválasztott királyának. Dávid jellemének ez a szilárdsága egyértelműen egy nagy király és Isten hű követőjének a jellemzője.

Isten megoltalmazta Dávidot, de ez egyben azt is jelentené, hogy mi is ilyen kézzelfoghatóan megtapasztalhatjuk ezt? A Biblia ezt írja: „Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid.” (Ézsaiás 49,16). Dávid pedig így ír egyik zsoltárában: „Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem.” (Zsoltárok 57,2b). Bátorítást meríthetünk Dávid történetéből és Isten Igéjéből, hogy Isten igenis velünk van megpróbáltatásaink között, jelenlétét és vigasztalását nyújtva.